Az embereknek nyárutón aratni kellene.
Beérhetett addigra éves munkájuk fele.
Ha nem volt nyáron sok vihar, mi porrá törte volna életed,
Ilyenkor csűrbe hordhatod be télre már termésedet.
Mikor aszály vagy áradás pusztítja nyáron földedet,
A hosszú télen át majd koplalásnak réme fenyeget.
Ha jégeső verte tavasszal el a veteményt,
Télire bizony csak éhezés várhatja a szegényt.
Ha martalócok árja fosztogatja, gyújtja fel termésedet,
Kapát, kaszát, vasvillát újra kérges tenyeredbe vedd!
Hegyére tűzd, ki tűzre jó csak, lánggal égjen ott,
Világból tűzzel űzd ki azt, ki téged és terményedet megtámadott!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.