2010. szeptember 23., csütörtök

Reménytelen

(Kosztolányi - parafrázis)

Reménytelen, ezt jól tudom,
Reménytelen, e dallamot
Már ismerem,
És mégis ezt dúdolgatom,
Reménytelen, s reménykedem
Reménytelen.
De, hogyha még tovább dúdolgatom,
A plágiumpert is nyakamba kaphatom,
S reménytelen
A válaszom.

Hisz jól tudom, e verssorok
Hogyan kerültek életembe,
S dallamuk
Immáron három évtizedre
Meghatározó:
Reménytelen.

3 megjegyzés:

  1. Semmi sem reménytelen-max.sokkal nehezebb kivitelezni valamit és több idő kell hozzá.

    VálaszTörlés
  2. Hát ma már ami csak lehetett elromlott, az biztos, de ezt jó pár napja írtam. Igazából a Kosztolányi-vers Kaláka-féle dallama motoszkált a fejemben, valamelyik réges-régi lemezükről, talán a Fekete emberek-ről (Ami egyébként úgy rémlik, alapvetően Jeszenyin verseiből állt).

    VálaszTörlés

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.