Egyre kétségbeesettebben telnek napjaim.
Egyre sivárabb a Hold is, mi esténként rám tekint.
Lassan már csak az tartja bennem az életet,
Ha sikerül összeraknom egy újabb vacak versemet.
Tudom, hogy erről írni verset snassz dolog:
Jobb, ha egy vers pozitív gondolatok körül forog.
Hogy verseim jók lennének, én nem is gondolom,
De velük mást nem tehetek, mint, hogy őket megírom.
Ha tükröm nincs, miben az arcomat tisztára moshatom,
Az írást mosdóvízként akkor is használhatom.
Mert, hogyha mondatok, mint ezek, töltik be fejemet,
Pár percre kiseprűzöm belőle ócska életemet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.