2011. június 8., szerda

Az angyalok háborúja - Orobas


Hogy Lucifer a halandónak bókolni nem akart,
ez okozta odafönt, a Mennyben a zavart.
Az angyalok fölsorakoztak Isten két oldalán,
elébük állt a gyémánt a Teremtés koronáján.

Az Úr rendelte: mindenki az ember elé térdepelt,
így ismerve el a leghatalmasabb rendeletet.
De Lucifer nem mozdul semmit, fejét fölvetve állt:
egy halandó előtt térdepelni neki derogált.

S, ha ellenállást kezdett, alább nem is adta ő:
a trónra tört, mert túl ritka lett néki a levegő.
A Mennyben háború tört ki; sok angyal mellé állt,
a csata egyre jobban terjedt, öldöklőbbé vált.

Orobas kitüntette a harc mezején magát,
és nemsokára a lázadók egy alvezérévé vált.
Megnyert sok-sok csatát, ez az áruló, nemes vezér,
míg oly méltó ellenfélre talált, mint a hős Michael.

A páncélos rohamcsapat, mint pelyvát szórta szét
a lázadó Orobas addig dicső seregét.
Ki félelemtől elfutott, ki ellenséghez állt,
ki hős vitézek lándzsáitól nyert el örök halált.

A halhatatlanok nagy része ott mind megsemmisült,
így csapatai fogytával Orobas Michaéllel szembesült.
Lándzsájával az a lázadó hasát úgy döfte át,
hogy a dárda vége lova hasán is túl kikandikált.

S, hogy a mennyből hullott volna ki, hát ketté szelte őt,
szárnyait levágva: ne rontsa többé a levegőt.
A ló és lovas négy darabban hullott a légen át,
földre zuhanva két darabjuk egy démonná alakult át.

Az angyal felső teste és lovának alfele
egy démon torz alakjában forrt közös testbe be.
Orobas Lucifer hőse maradt a vesztett csata után,
a Pokolban is őt szolgálja, míg világ a világ.

Tudni kell, bár angyali természete megmaradt,
a véle érintkezőket nem kerüli el a kárhozat.
Ha igaz szóval kérdezi, ki megidézi őt,
kérdésére választ kap, nem csal meg idézőt.

De, ki magát Orobasnak egy kérdéssel lekötelezi,
azt a Pokoltól már többé meg semmi nem mentheti,
s, ha itt a Földön sikeres, és gazdag így lehet,
azért majd halála után fizet örök életet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.