2011. június 4., szombat

Kettős jártatója és sirülője*


Sétálunk kart-karba öltve,
majd keringünk egymás körül.
Táncot járunk értelmetlen,
mint lepke, ha fénynek örül.

Ritmusra jár az életünk,
ahogy a szívünk dobog.
Szeretünk és gyűlölünk,
míg bennünk csak láng lobog.

Hajt a ritmus, űz a vágy,
amíg a muzsika tart,
de a bál végén ott vár a halotti ágy.
Köszöntjük a zenekart.


* Gyimesközéploki tánc

4 megjegyzés:

  1. Részben.
    De az ágyban nem csak szeretkezni szoktak emberek, meghalni is. Talán nem tűnik föl, némileg általánosabbnak szántam.

    VálaszTörlés
  2. Én csak a táncot olvastam benne. Annak nem feltétlen az ágy a vége.

    VálaszTörlés
  3. Értem. Az első versszak után meguntad :-)
    Végül is nem meglepő: egyfolytában ugyanazt a nótát nyúzom, az embernek egy idő után a könyökén jön ki.

    VálaszTörlés

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.