2011. június 27., hétfő

Orbán Viktor és a kényszermunka

A 2015-ig elérendő 400 ezer új munkahely részletes előrejelzése csak most látott először napvilágot, bár a FIDESZ már egy éve az 1 millió új munkahely 10 éven belül történő elérését mantrázza. Mint most kiderült, persze nem új piaci munkahelyekről, hanem csak új kényszermunka-helyekről van szó, amelyeket Orbán Viktor újbeszél szótárában közmunkaként szerepeltet. A jövőre (2012-re) tervezett(?) új munkahelyek 80%-át a ugyanis ez a közmunka adja, a 2015.-re létrejönni tervezett új munkahelyek közül pedig csak minden harmadikat tervez a FIDESZ a nyílt munkaerő piaci állásnak. Vagyis a jelenlegi FIDESZ-tervek szerint még a 2015-ben létrejövő új munkahelyek 60%-a is közmunka lesz. A FIDESZ kormány már megint az adófizetők pénzét óhajtja használni patyomkin falujának fölépítésére és saját imázsának fényezésére.

Az NGM szerint, ha a magyar gazdaság valóban produkálja a 3%-os növekedési ütemet, akkor 2015-ig 292 ezer új munkahely jön létre (ami éppen 30%-a a beígértnek - vagy 60%-a az időarányos tervnek). A tervezett növekedéshez képest 2010-ben 3 millió 750 ezren dolgoztak Magyarországon, ami a foglalkoztatottság 8%-kal való emelkedését eredményezné. A minisztérium erősen bízik benne, hogy 2011-ben az új állások 60%-a nyílt piacon jön létre, de a kényszermunka programok és a kormány gazdaságpolitikája következtében munkanélkülivé vált állampolgárokat sújtó rendszabályok (mint a munkanélküli ellátások drasztikus csökkentése, a kényszermunka jövedelem létminimum alatt tartása) hatására további növekedést is remél. A kormányprogramban "kidolgozott" "előrejelzés" még a kormány által prognosztizált gazdasági növekedés arányában sem számol a versenyszféra növekedésével. Erre valószínűleg megvan a még nem nyilvános magyarázat (például a versenyszféra erőteljes háttérbe szorításának szándéka).
A versenyszférában a tervek szerint létrejövő 40%-nyi (160 000=400 000 * 0,4) új munkahelyet 30%-ban (48000 = 1600*30) a feldolgozó iparban prognosztizálja a kormány a következő 5 év folyamán. A nagy- és kiskereskedelemben ennek 20%-át (32000 munkahelyet) , az ingatlan forgalmazásban pedig 10%-át (azaz 16000 új ingatlan ügynököt) prognosztizálnak 2015.-ig.
Ez az előrejelzés nyilván a FIDESZ gazdaságpolitikájának tükre: a tárca a fentiekből adódóan arra számít, hogy tragikomédiába illő gazdaságpolitikájának eredményeképpen tömegesen lecsúszó polgárok kénytelenek lesznek eladni jövedelmükből fenntarthatatlan ingatlanjaikat, ily módon föllendítve a pangó ingatlanpiacot. Az eladott ingatlanokból befolyó bevételt - adózás után - pedig elkölthetik a fellendülő szolgáltatás ágazatba tartozó különféle szolgáltatóknál (feltehetően például az egyéni egészségügyi-jóléti vállalkozások fellendülése jöhet szóba Pártunk és Kormányunk meg nem szellőztetett tervei alapján, hacsak e terület államosítása még nincs napirenden).

Arra, hogy a kormány a magyar tulajdonosok ingatlanjai iránt föllendülő külföldi keresletet tervezi az ingatlanközvetítés föllendítésével kiszolgálni a kormány, pillanatnyilag (még) gondolni sem szeretnék.

A munkanélküliek számára indítandó kényszermunka programot az állam szervezi meg a  Munkaerő piaci Alapnak a költségvetésbe a magánnyugdíj pénztárak államosításához gyanúsan hasonló módon történő integrálásával. A Munkaerő piaci Alapban lévő pénzek egy része a kormány tervei szerint helyi lehetőségekre épülve oszlik majd el a korrupció jól bevált helyi csatornáin, más részük pedig közvetlenül az átmeneti foglalkoztatók állam által kinevezett vezető funkcionárusainál csapódik majd le. Ilyen új, a pártállam vezetői által felügyelt pénzeszközök közé tartozik a tervek szerint a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, mely minden lehetséges, a kényszermunka táborok fejlesztésére felhasználható pénzeszközt magába integrál majd. Ehhez az alaphoz tartozik jelenleg az aktív és passzív eszközök finanszírozása, így a képzési támogatások, álláskeresési járadék, Támop program stb. 
A kényszermunka finanszírozására uniós támogatás nem vehető igénybe, ezért ez továbbra is a költségvetésből történik. A 2012-es költségvetés az átképzésre rendelkezésre álló keretből rögtön le is spórol  120 milliárd forintot, amit feltehetően a kényszermunka rendszer bevezetéséhez kíván felhasználni. Az innen elvont eszközökre szeretné Pártunk és Kormányunk Vezetése az uniós forrásokat felhasználni, hogy jó magyar szokás szerint a szabályozás betűjével trükközve csesszen ki a gaz imperialisták szabályainak szellemiségével.

Hogy a fenti intézkedések eredményét biztosítsa, a kormány többek között felülvizsgálja a foglalkoztatás statisztikai rendszert.

3 megjegyzés:

  1. Olvastam róla újságban, tisztára olyan, mint a háborús munkatáborok.

    VálaszTörlés
  2. Az eszmei ötlet alighanem Vona Gáboréktól származik, de a Győző kiterjesztette: Vonáék tavaly ősszel még csak a cigányokat akarták kényszermunka táborba zárni. Orbán Viktor már egész gazdaságpolitikáját erre (no meg a kínai kapcsolatra: a Tienanment téri tüntetőkkel a hatalom oldaláról tárgyaló egykori samesz, most miniszterelnök kapcsolatra) építi.

    VálaszTörlés
  3. Talán még a "vöröscsillagot" is visszasírjuk!!:-))))))))))

    VálaszTörlés

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.