2011. június 2., csütörtök
Patrónus (Potter módra)
Sokszor elgondolkodom azon,
ha a mese valódi lenne,
vajon mivel is lehetne
megidézni Patrónusom.
Mikor támadnak szörnyű rémek,
annak tündöklő ragyogása,
szívének bátor kiállása
elűzné őket, ha félek.
Pontosan tudom, hogy az élet
olyan, mint a mese, nem lehet,
de a rémtől véd a szeretet.
Ilyen egyszerű a képlet.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ha nekem lenne egy patrónusom, sok pénzt kérnék tőle, aztán keresnék tehetséges embereket, ellopnám az ötleteiket, majd a saját nevemen megjelentetném a dolgokat. Persze a tehetségek éhen halnának, én meg frankón "Dubajban" lennék egész évben. Faxa gyerek vagyok ugye???:-)))
VálaszTörlésBasszus, Lufi! a megjegyzéseid több értelmet tartalmaznak, mint akármennyi mívesen összehányt művészkedő förmedvényem.
VálaszTörlésLufinak csak belelóg a keze a bilibe:-))
VálaszTörlésÉbresztőőőőőőőőőőőőőőő!