Miért fáj?

Miért fáj nekem ennyire az élet?
Miért nincs benne számomra öröm?
Miért van, hogy a jövőmtől félek,
s zokogok, ha múltam rám köszön?

Pedig én szép életet reméltem.
Hittem, hogy lesz benne szerelem,
lesz nekem majd boldog feleségem,
s egy-két gyermekem nevelgetem.

Munkám is lesz, amiért majd élek,
amiért majd a szívem dobog,
szabad hazámban soha sem félek,
a láng lelkemben halálig lobog.

Se kint, se bent nem így van, csak részben.
Mára megvan majdnem mindenem.
Család, munka, szabadság - lélekben.
Csak nem értem, miért nincs szerelem.