2014. február 24., hétfő

Az én kedvesem

Az én kedvesem nagyon erős asszony.
Vállán viszi a Napot és a Holdat,
fölemeli a porból a megholtat,
semmi neki, hogy gyógyvizet fakasszon.

Az én kedvesem nagyon vidám asszony.
Gyöngyfogairól fény patakzik széjjel,
egy világ telik fel a nevetéssel,
még engem is felvidít, ha haragszom.

A kedvesem mindig fénylett, mint a Hold,
gyermekeinket igazgatta szépen,
mindenkit ő tartott meg egészségben,
a kedvesem csodálatos asszony volt.

A kedvesem tegnap elment. Elhagyott.
Azóta nem vagyok más, csak élő holt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.