az ajtón rézkilincs ragyogott.
Megfogtam, lenyomtam, s benyitva
köszöntem hangosan "szép jó napot!"
Értetlenül néztek a vendégek,
és a korcsmáros a söntéspult mögül,
visszanéztem: valamit nem értek:
itt a vendégnek senki sem örül?
"Guten Tag!" kaptam gyorsan észbe,
és egyszerre minden arc felderült.
De a társalgásban nem vettem rész mégsem:
sajnos, csak ennyit tudok németül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.