Víz fölött keringtem egy szép napon,
sirályokkal együtt, az ég alatt.
Napfény csillogott a hullámokon,
nem láttam a víz alatt a halakat.
Azok csak ügyesen lecsaptak rájuk,
kikaptak egyet, elrepültek vele.
Tudom, ha a legszebb halat csak várjuk,
előbb-utóbb minket esz meg az éhes fene.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.