Hogyha már nem leszel,
üres lesz a világ.
Elsötétül az ég,
kiszáradnak a fák.
Fölgyűrődik az út
amelyen most járok,
és nem mellette fut:
rajta lesz az árok.
Amióta nem vagy,
fakulnak a színek.
A ritmus is kihagy,
döccennek rímek.
Falsot fog a kezem,
ha pendíti a húrt.
Ki is nevetheted
a rekedt trubadúrt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.