2014. február 13., csütörtök

Nem padra, kőre

Minden éjjelre van fekhelyem,
nem padra, kőre hajtom fejem.
Nem vagyok én sem senki ökre,
és honom házamban mégsem lelem.

Keveset alszom. Töprenkedem,
hogyan packázik sorsom velem.
Hogy így maradjon már örökre,
józan eszemmel nem hihetem.

Ha elringatnak gyenge kezek,
mint gyűrű, mely teában rezeg,
amikor megmozdul a bögre,
én is koncentrált dallam leszek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.