engem, és hagyjatok ott!
Nem én tettem, hogy az élet
rajtam átgázolhatott.
Nyilván csiklandtam a talpát,
ezért táncolt ily sokat
rajtam, taposva a marhát,
aki szolgált másokat.
Szolgálatomra nincs szükség.
Már nem kell a két kezem,
nem számít már semmi hűség:
napok óta nem eszem.
Rólam mindenki lemondott.
Én polgár már nem leszek,
és hogy ne okozzak gondot,
árokszélre lökjetek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.