vagy vízérre amely alapja alatt szalad,
vagy talán túl kevés bennem az alázat,
néha úgy érzem, a pofám is leszakad.
Tudom, nem jó így nekem és nem jó másnak,
hogy csak vonszolom a napoknak terheit,
amíg egyszer majdan egy gödröt nem ásnak,
és beledobnak, élőt már nem lelve itt.
Kőre kellett volna építkezni akkor,
de a követ elmosta mind az áradat,
gondoltam, nem várom, hogy jöjjön az aggkor:
öregen nem építheted már váradat.
Nem tudom, ma sem, homokra vertem házat,
vagy ég peremére egy márványtemplomot,
víz mosta el alapját, vagy az alázat
volt, amely engem már jó régen elhagyott.
Kevés a gyógyszer, hogy csitítsa a lázat.
Nem tudom, hányszor látok még szép holnapot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.