Lassan egybe folyik minden:
a hegy, a rét és a folyó;
rongyaidon akár kincsen
osztoznak, majd ellep a hó
mindent, ami voltál, és vagy,
és ami csak számítana.
Emléked Nap szárítja, ha
még nem bánt el vele a fagy.
Lassan egybe folyik minden:
a gyilkos és az áldozat.
Elintézik felső szinten,
hogyan veszítsd el házadat,
és bár Isten után te vagy első,
nem te voltál: a gonosz turul,
amely népedet irtotta felső
parancsra durván és gazul.
Lassan egybe folyik itt minden;
a múlt lesz a jövő.
Ha van, csak bámul rád Isten,
miféle fajzatot teremthet ő,
ha nekidurálja egyszer
a létben önmagát.
Nem lesz teremtmény még egyszer
ilyen önző, hitvány és galád.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.