Utálom, hogy folyton személylírát írok,
de ott van bennem a gennyedző fekély,
ahonnan rám merednek tátott szájú sírok.
Szavam ettől nem lesz sohasem kevély.
Utálom, hogy mindig személylírát írok,
hisz' olyan sok az igazságtalanság.
Nyüzsögnek a világban a mártírok,
és költő dolga, hogy szűnjön a vakság.
Utálom, hogy folyton csak magamról szólok,
pedig oly sok az, amiért szólni kell.
A költő szerepei nem pózok,
ha van hited, és a szíved énekel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.