olyan nevekkel, mint Elioté,
vagy még Stephen Crane is hátra van,
amint van még számtalan soké?
Vajon a versem megél egy századot,
vagy halálommal feledésbe merül,
hogy a szívem hogyan lázad ott,
ahol nem éltem sosem emberül?
Leszek-e Dante a magam helyén,
vagy Francois, a költő lókötő?
A vers, amit írok, teljesen oké,
vagy csak alap, és hiányzik a tető?
Nem teng túl verseimben az én?
Nyelve túlél egy évszázadot?
És hogy a szívemben nincs remény,
kit érdekel, ha szellemem is halott?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.