Itt minden hajnalban megakad a pára.
A szomszéd könyöke oldalamba bököd.
Elég is lesz ebből a hétből mára.
Zökken a kocsi, és rándul a sínen,
megszalad kezemben a papíron a toll.
Mit érdekel, van-e, lesz-e hírem,
amikor a kinti köd bőröm alá hatol?
Már a hídon dübörög át a vonat,
nemsokára készen lesz ez a vers is.
Szédült az ország, a múltba tolat,
pörög a ködben, mint egy kerengő dervis.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.