Föltettem egy kérdést.
Nem jött rá felelet
a megadott időkorláton belül.
Folyton kínoz az érzés,
vajon mi lehet ma veletek.
Az ember szíve kihűl,
átveszi helyét egy jeges golyó.
Sötétté válnak reggelek, napok,
felejti a tényt, hogy élni jó,
fölvetődik: minek is vagyok?
Választ keresni folyton,
amely nem jön már soha.
Kétségeimet fojtom
versbe, amely ostoba,
együgyű módon
boncolgatná a lényeget:
minek élni olyankor,
ha az ember nem szeret?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.