mellem és fenekem már megereszkedett,
tegnap mégis, hogy a gombot nyitva hagytam,
a sok férfi szem még újra megreszketett.
Nem értem, hogy mit is ehetnek még rajtam
a türelmetlen és mohó férfiszemek.
Bizony, lassan minden vágyamat feladtam,
hisz én nem vagyok örök, mint az Istenek.
Sosem értettem, hogy mit is esznek rajtam,
de mi tagadás, bizony nagyon jól esik,
hogy női létem, még majd' úgy vonz, mint hajdan.
Ha hívnának, bizony még mennék reggelig!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.