Nekem nincsen, ahová odaálljak,
meg nem mutattad magadat nekem.
Nem vagyok jó, de talán, mint az átlag,
rosszabb sem sokkal lettem, Istenem.
Nekem nem suttogott még a fülembe,
elmémbe nem dörgött soha szavad.
Szívem sosem vert még szabott ütemre,
mégsem lettem, Ó, Uram, szabad.
Lehet, hogy nincsen fülem a hallásra,
és a látásra túl vaksi szemem,
de nekem nincs szükségem a vallásra,
hogy megértsem, miért létezem.
Én el sem hittem még azt, hogy létezel,
talán nem is fogom hinni soha,
mégis csak várom, hogy majd jelentkezel,
különben marad sorsom mostoha.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.