Most már nincsen rajtad kívül semmi sem,
ami még képzeleted tárgya lenne,
és ha rajtad nyílik még új lelki szem,
nem tűz lobog, csak hamu porlad benne.
Itt az idő értékelni létedet,
és készülni az egyirányú útra.
Nem feszíti meg magát a képzelet,
így nem várhatsz már nagy csodákra újra.
Fogd be szád, és ne zokogj, csak befelé
sikoltozz, hogyha szépen kérhetem!
Úgysem jön már senki, aki értené,
mert létedtől távol áll az értelem:
hisz', ha van, itt a megértés Istené.
Hogyha nincs, hát mindegy mi lesz énvelem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.