színezüst meséket dalolt.
Sötétség harapott bele,
elfogyott tallérja fele.
Velem voltál, amíg a Nap
fénylett, mint színarany-darab.
Sárarany volt? Széjjel mállott?
Besározott minden álmot?
Ragyogtam, míg velem voltál,
napsütötte virág-oltár.
Ragyogtál, mint fényes Napunk,
melyet végül mind elhagyunk:
sötét korong vonul elé,
megreszket világunk belé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.