2014. szeptember 4., csütörtök

Többé már nem fekszel mellettem

Többé már nem fekszel mellettem. Fehérre
festette hajamat a múlóban lévő tél.
Már nem is félek, de nincs bennem, ami remél.
Azt mondtad, féltesz, erre még jól emlékszem.

Hiába zárnék ablakot, résén süvít
a semmi szele szobámba. Nem a nyarat,
de az őszt is elfelejtem majd tavaszra,
mégsem bánom, mert hangosan nyüszít
bennem még a lélek is,
mégsem félek így:
erős vagyok.
Elmondhatom:
csak pár percet,
de éltem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.