Egyszer életemben
még el kell utaznom a Balaton mellé,
és a déli oldalon
lemenni a vízpartra egy alkonyi órán,
amikor a Nap már alacsonyan ragyog
az északi part párába burkolózó hegyei,
a balatonfelvidéki hegyek,
sőt, ha tiszta időben addig is ellátni,
a Bakony legmagasabb hegycsúcsa,
a Kőris-hegy fölött,
és egészen a Tihanyi félszigetig,
vagy azon túl is,
mert ott már összefolyik az éggel a csillogás,
fénycsillámok ragyognak a tó vízén,
és ahová vezet,
átkelni végre az Aranyhídon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.