Eltávozott, lélektelen.
Gödörben fekszik teste lenn,
kihűlve már élettelen.
Személytelen.
A múltba nézni oly reménytelen!
Ha fáj a szív, a boldog lét esélytelen.
Talán a pillanatnyi vigaszt meglelem,
de visszahozni már a múltat nem lehet,
esélytelen.
Lírát írni úgy, hogy nincs személy,
az érzést mind kiűzni versből nincs esély.
A kísérlet is hasztalan,és céltalan,
mint hullát táncra kérni fel:
ha szólsz hozzá már régen nem felel.
Élettelen, lélektelen,
mint vers,
amelyben még nyomokban sincsen érzelem,
csak értelem.
Mert jó, ha van,
ha rásegít a ritmus és a rím,
de ez lényegtelen.
Tévedhetek,
de én azt képzelem,
a versben, hogyha jó,
a szótagok között,
túl a mondaton, a rímeken,
az értelem fölött
mindig ott az érzelem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.