amikor ő menekült.
Az aknazáron még hulla robbant,
hogy az az égbe repült.
Drótkerítést ötvenhétben
húztak a magyarok.
Azon keresztül menekültél?
Börtönre volt ok.
Az osztrákoktól nem lőtt senki.
Ha odaért a magyar,
pár nap, tovább lehetett menni,
nem szaggatott agyar.
Így tántorgott Európába
több ezer emberünk,
ismét rezgett keze lába,
hiányoznak ma nekünk.
Lőnek ismét a menekülőkre
újra magyar katonák.
Áram is kell a drótkerítésbe
hogy védje a hazát
a legfőbb magyar, akit a népe
vezetőnek felkért
(nem nézte, hogy elméje ép-e,
a lényeg, hogy megtért)?
Kutya acsarog majd a határon,
a szögesdrót mögött.
Mire vagy büszke? A hat-három
a pokolba költözött
azzal, aki háza mellé
stadiont épített,
majd lágernek holnap kell-é?
Frissül a régi tett?
Menekül újra Magyarországról
ezernyi emberünk.
Itt maradni már nem bátor,
hát nem is kell nekünk,
hiszen mindegy, magyar vagy arab.
Ha pénze nincs elég,
az idomított kutya harap.
Talán ember nem ég.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.