elméd hasítja szét, amíg az ép;
ha már az ép helyébe költözött
az őrület, majd minden észt kitép.
Fejed vered a kőbe, miért van így,
s csak egyre gyorsul már a gépezet,
utóbb már senki sem lesz irigy:
látható: életed nem élvezet.
A gépszíj vagy kerék elkap néha,
olyankor hangosan sikoltozol.
Nem voltál haszontalan vagy léha,
mégis azt ígéred, megváltozol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.