Rövidülnek az esték,
mint a látótávolságom.
lecsorog minden festék,
már előre látom.
Hosszabbodnak az éjek,
csöndes, hűvös a kripta.
Elhagynak a kéjek,
búvik az élet titka.
Mire elfogy a fény majd,
nem marad több kence.
Hőt és ropogó zajt
ad a hamvasztó kemence.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.