2015. augusztus 31., hétfő

Égbe készülődve

Múlnak fölöttem az évek,
és hamarosan az égbe érek.
Felhőre építek lakot,
arra vágok majd ablakot.

Hogyha nagyon nem szédülök,
az ablakpárkányomra ülök,
ha fáradok, hamarjában
arról lógázom a lábam.

Onnan nézek le a Földre,
tarkán-piszkos kékeszöldre:
Isten fején ez a kalap?
Itt kígyó magába harap!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.