2015. október 9., péntek

Korsócserepeket ragasztgatva

Néz. Lefekszik egyedül.
A ritmuslóbálás is elmarad.
Fülébe a csönd hegedül.
Feketére fest fehér falakat.
A szívben évek hordaléka szárad,
ritkán eszik reggel, néha vacsorálgat,
és halk zümmögésben Godot-ra várva
készül már a Nagy Utazásra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.