Fotóimat megshoppolom,
a zoknit újra stoppolom,
egypár lyukat eltűntetek.
Ti régi társak, eltűntetek.
Az arckönyvbe nem töltöm én,
milyen volt akkor a remény.
Ha a kép fakul, mert csak hagyom,
vele fogy el a vagyonom.
Mert vagyonom nincs, ez tudható,
ha volt, elolvadt, akár a hó.
Hát fotóimat shoppolom,
emlékeimet stoppolom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.