A Hold a szennyes ködbe fúlt ma este,
amely itt lebeg a város fölött.
Szívünkbe is sötétség költözött;
szinte tömör az éjszaka teste.
A lámpák ügyefogyottan állnak,
fénylevük mind a lábukra csorog.
Egünket kerülik az angyalok;
nyomasztók, lidércesek az álmok.
Mennyire messze van még a reggel!
Még csak elkezdődött az éjszaka,
rémei támadnak nagy sereggel,
és hiába térsz időben haza,
amire a Nap majd holnap felkel,
még rajtad lesz egy gyötrő éj nyoma.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.