A számítógép most újra indult,
az eső pedig egyre csak csepeg,
mindig csak jelen van, és nincsen múlt,
mire is lenne jó az, emberek?
Minden újraindulás új élet
- olykor kiakad a processzorom -,
és én nem csak tartok tőle: félek,
hogy már soha többé nem változom.
Nincs új köntös a régi hardveren:
a szoftver mind fix szálakon robog,
a fejemet falba mégsem verem,
bár a szívem veszettül feldobog.
Engem újra felrakni nem lehet,
mint egy elromlott rendszerprogramot,
és hogyha szakítok egyszer veled,
azt hiszem, majd végleg megszakadok.
A számítógép már újra indult,
és le sem merült benne az elem,
hisz' memóriákhoz az már a múlt,
de kérdés, hogy ezt a sok indulást
még újra és újra kiheverem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.