A vers témája

Mostanában már nem szerelemről
kellene, hogy szóljon énekem,
hisz házas vagyok immár harminc éve,
és van egypár felnőtt gyermekem.

Írhatnék a munkámról is verset:
Vannak benne szép momentumok:
mikor végre sikerül egy tervem,
s a gép és nem az alkotó forog.

Írhatnék a napi politikáról.
A szociális probléma sem idegen.
De elegem van abból a világból:
taposnak ott éppen elegen.

Kitekinthetnék nagy problémákra:
rögtön itt az egész Földgolyó.
Az emberiségnek még száz év, és vége,
hogyha nem lesz gyorsan belátó.

Mégis, ami inkább foglalkoztat,
az a szürke magánéletem,
mibe új színt egy-két barát hoz csak:
egy-két óra este a neten.