2010. augusztus 28., szombat
Az utolsó lecke
Harmincöt éve történt,
Az utolsó óra vége felé:
Az osztályfőnökünk kijött az asztal mögül,
És odaállt az osztály elé.
Így szólt, bár nem szó szerint idézem,
De hasonlók voltak a mondatok,
És ami a lényegesebb ebben,
Ilyesmik voltak a gondolatok:
"Sok mindent már nem mondhatok,
Amit eddig nem mondtam el,
De búcsúzóul mondok még pár mondatot,
Ami talán egy életre megfelel.
Mindenkivel viselkedjetek,
úgy, ahogyan szeretnétek, hogy ő viselkedjen veletek.
Nem ígérhetem biztosan,
De talán boldogabb lesz éltetek."
Valahogy így szólt e gondolat.
Oly sok-sok éve már.
Az idő elszállt, de a szó marad,
Bár már ő sem tanár.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Milyen bölcs ember!
VálaszTörlésIgen, úgy kell másokkal viselkedni, ahogy Te is elvárod tőlük.
Alap dolog.
Valóban, bölcs a gondolat, hiszen az emberek többségében egy tükörhöz hasonlítanak. Visszaadják a viselkedésükben azt, amit kapnak.
VálaszTörlés