"Nem szeretem, ha előírják nekem,
kit szolgáljon a lelkiismeretem.
Nekem nincs más istenem, csak a kenyerem és a vérem,
Ez a sorsom, az életem, szabadon kell, hogy éljem"
Szabadságra kellene végre mennem.
kit szolgáljon a lelkiismeretem.
Nekem nincs más istenem, csak a kenyerem és a vérem,
Ez a sorsom, az életem, szabadon kell, hogy éljem"
Szabadságra kellene végre mennem.
- Persze, ez nem irodalom,
Ha csak leírok rímekbe szedetten
Mindent, amin gondolkodom. -
Pedig szükségem lenne a szabadságra,
Hogy azt gondolhassam, mi eszembe jut,
És ne legyek tekintettel arra,
Mi az, mi megint a torkomra fut.
Nem szeretem, ha megmondják:
Hogyan éljek, s mit gondoljak én,
És ráadásul még ki is plakátolják,
Hogy mi az egy és igaz vélemény.
Szabadságra kellene mennem végre,
Hogy szabadon dönthessek én,
Hogyan szeressek, miben higgyek,
Mily módon éljek lazán és könnyedén.
Én is igy gondolom, csak én nem tudom ilyen szépen leírni:-) Kedvesek a verseid, köszönöm.
VálaszTörlésÉn köszönöm, hogy olvastad.
VálaszTörlés