2010. október 19., kedd

Az utolsó vacsora


Lezárult immár az illúziók kora.
Nem maradt hátra más: az utolsó vacsora.
Egyenes az út: a Golgotára vezet,
hogy jelképpé tegyen egy emberi életet.

Minden, mi elhangzik ma este itt,
századok múlnak, rítussá változik.
De semmi nem marad a szív melegéből,
legenda lesz csupán egy ember életéből.

28 megjegyzés:

  1. Jézus golgotai halála egyedülálló volt. A Golgotán történt a megváltásunk, Jézus azért született ebbe a világba, hogy a kereszten, mint bűntelen magára vegye a bűneinket, átkainkat.

    "a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg. Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta. De az ÚR őt sújtotta mindnyájunk bűnéért (Ézsaiás 53:5-6)

    Vagyis érettünk, helyettünk és miattunk szenvedett. A jó hír, hogy fel is támadott, lehet találkozni vele.

    VálaszTörlés
  2. Jézus halálát azóta százak és ezrek élték újra. Ugyanúgy haltak kínhalált, mint ő, kereszten, tűzben elégve, felnégyelve, karóba vagy nyársra húzva, ízenként szétszaggattatva, elevenen megsütve vagy gázkamrában fulladozva, azzal a különbséggel, hogy haláluk sokkal reménytelenebb volt az övénél, mert egy percig sem hihették magukról, hogy Isten fiai, még akkor sem, ha esetleg majdani feltámadásukban reménykedhettek. De sokuknak, akik soha nem is voltak keresztények kínhalálukban még ez sem adatott meg.

    VálaszTörlés
  3. húúú...vannak "ötleteid" rendesen.

    VálaszTörlés
  4. Nem az enyémek. A duna-parti bronzcipők eredetijei sem az én ötletem voltak.

    VálaszTörlés
  5. Igen, ők voltak azok a mártírok, akik megmenekülhettek volna, ha nem hirdetik többé Jézus feltámadását és az üdvösségre vezető utat.

    Jézus megváltása az örökkévalóságra szól. Mivel minden ember bűnös, minden ember ítélet alatt is van. Az egyedüli kiút, ha valaki magára vállalja az én ítéletemet, elveszi helyettem a büntetést, hogy. én megmenekülhessek. Ezt csak olyan valaki tehette meg, akiben bűn nem találtatott. Mert a bűnösöknek a saját bűneik miatt kell meghalni.

    Ezért egyedülálló és megismételhetetlen az ő kereszthalála.

    VálaszTörlés
  6. A gázkamrában megfojtottak, Dunába lőttek túlnyomó többsége nem hirdette, ők még mindig várják a Messiást. A Gulagokon megkínzottak és meggyilkoltak egy része hitt az örök életben, más része tagadta, a sorsuk ugyanaz lett, mint amit ma szánnak némelyek saját honfitársaiknak Magyarországon az Ö nevében.
    A máglyán elégetettek egy része másként vetette a keresztet, a többi eretneket vízbe fojtották.
    A csecsemők, akiknek az anyjuk szeme láttára égettek meg napalmmal nem voltak bűneik. De nem igazán akarok vitatkozni. Ez csak egy vacak vers-kezdemény.

    VálaszTörlés
  7. Itt jártam olvastam,ismét nagyon szomorú hangvételű írásokat teszel fel.
    De ha nem írnál hiányozna!:)

    VálaszTörlés
  8. Mintha azt írtad volna, hogy "itt a vég".

    VálaszTörlés
  9. Pedig csak egy közel kétezer éves vacsoráról írtam.

    VálaszTörlés
  10. Persze értjük mi: "Az utolsó vacsoráról"!:) Akkor is szomorú,szerintem.

    VálaszTörlés
  11. Joe, te mivel magyarázod azt a sok mészárlást, ami a világban történt?

    VálaszTörlés
  12. Egyetlen szóval jellemezhetjük minden öldöklés forrását,
    ez pedig a BŰN. Mindegy, hogy milyen ruhát ölt, milyen ideológia mögé kíván elbújni. Mert az emberiség állapota az, hogy születése pillanatából bűnben van. Nem azért bűnös tehát, mert bűnt fog elkövetni (a csecsemő, majd ha nagyobb lesz), hanem mivel benne van a bűn, azért fog bűnöket elkövetni.

    Önerőből viszont ebből az állapotból senki sem képes kikerülni. Még arra sem képes az ember, hogy a tíz parancsolatot megtartsa.

    Ha megnézed a vallásokat, Jézus Krisztus az egyedüli, akiben bűn nem találtatott. Egész földi szolgálatában ott voltak a nyomában a farizeusok, papok, hogy valami bűnt bizonyítsanak rá, mert akkor elítélhették volna. Egy vallás képviselője sem merte állítani magáról, hogy nincs benne bűn, csak Jézus.

    Hogy miért fontos ez?
    Mert Isten gyűlöli a bűnt, ami tönkre teszi az embert és a világot.
    "János 8:34:
    Felelt nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek."

    Az ember nem szabad tehát, hanem rabszolgája a bűnnek. Kell cselekednie, mert benne van a vérében a bűnnek a "magja"

    Isten azonban gondoskodik arról, hogy szabadulást szerezzen az embernek. Elküldi a fiát erre a földre, hogy az ember bűneit (mint bűntelen, tökéletes bárány) és azok büntetését magára vegye.

    A kereszténység az egyedüli vallás, ahol maga Isten fizeti ki az ember adósságát, az örök büntetést, ő bűnhődik teremtményei helyett.
    Krisztusban lettek a mi bűneink megbüntetve. Isten őt sújtotta a mi vétkeink miatt. Mert Isten igazságos, a bűnt meg kell büntetnie. Viszont szereti az embert, ezért meg akarja menteni. Így kaphatunk kegyelmet, amnesztiát Krisztusban. Aki igényli, kéri bűneinek bocsánatát, az valóságosan megtapasztalhatja, hogy Isten leveszi róla bűneinek a terhét, eltörli a múltat, és tiszta lapot ad az embernek.

    ".. a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, a kik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek ereje."
    (1Kor. 1:18)

    Istennek ez a felénk való jósága, kegyelme felszabadítja életünket, erőnket, hogy ezután olyan életet legyünk képesek élni, ami nem csak Istennek, hanem magunknak is sokkal jobban tetszik, mint a régi.

    VálaszTörlés
  13. Tévedés (a buddhizmus szerint):
    A megváltáshoz vezető úton Gautamaelőször Áráda mesterhez csatlakozott, majd, mikor tőle már mindent megtanult, Udraka Rámaputra tanítványa lett. De úgy találta, hogy tanai (valószínűleg az upanisadi jóga két formája) csak átmeneti lépcsőfokok az igazság felé vezető úton, és nem maga az igazság. Ezért hosszú vándorlás után Uruvélában megkísérelte, hogy fájdalmas önsanyargatással és szigorú böjtöléssel, valamint elmélkedéssel és szemlélődéssel kényszerítse ki a megvilágosodást. De, mire teljesen legyengült, rájött, hogy ezzel a módszerrel nem jut a megismeréshez.Ettől kezdve bőségesebben táplálkozott, és tisztán szellemi úton próbált célhoz érni. Most folytatta az elmélkedésnek azt a módját, amit egy alkalommal apjával gyakorolt a rózsaalmafa árnyékában. Egyszer, remeteségének hetedik évében, mikor éjszaka a fügefa alatt ült, elérte a bódi (megvilágosodás), és bódhiszattvából buddhává lett.. Három, egymást követő virrasztás alatt megszerezte a képességet a saját korábbi létformáira való visszaemlékezésre, más lények újramegtestesülésének felismerésére, és a négy nemes igazság tudását és három fő baj , az érzéki gyönyör, a létezés gyönyöre és a tudatlanság megszüntetésének képességét.
    Megvilágosodása után hét napon át ült a fa alatt, majd hosszabb időt töltött a környék más fái alatt, miközben megkísértette Mára, az ördög. Mára korábban is rá akarta venni a Magasztost, hogy hagyjon fel az igazság keresésével, de most azt tanácsolta neki, hogy azonnal térjen meg a Nirvánába, hogy ily módon megfoszthassa az emberiséget tanításaitól. Más történetek szerint Buddha maga vette fontolóra, hogy hirdesse-e az üdvözülés igazságát, mivel tudta, hogy korának nemzedéke még nem érett meg rá, Bráhmá Szahampati Isten azonban arra kérte, legyen tekintettel azokra a lényekre, akik szeme csak kevéssé elhomályosult, ezért Buddha úgy döntött, hogy az örökkévalóság kapuit megnyitja azok számára, akik hallani akarnak.
    Tanításai szerint nem az élvezetek hajhászása, és nem is a túlzásba vitt önsanyargatás vezet az üdvösséghez, amit ő már elért, hanem a világról való lemondás arany középútja.Ehhez a szenvedésről, a szenvedés keletkezéséről, annak megszüntetéséről és a szenvedés megszüntetéséhez vezető útról való négy nemes igazságot kell megismerni. Minden, ami az életvágytól függ, szenvedéssel teli, a szenvedés oka a vágy és sóvárgás, a vágytól és sóvárgástól való megszabadulás módja a helyes szemlélet, helyes beszéd, helyes gondolkodás, helyes élet, helyes törekvés, helyes vizsgálódás és helyes elmélkedés. Az ezen az úton járók megtisztulnak bűneiktől, és karmájukat jobbra fordítva elindulnak a tökéletesség felé vezető úton saját önerejükből. Ezen az úton csakis saját erőből lehetséges haladni, és a lények ezt az utat valamennyi reinkarnációjukon keresztul folytathatják. Ebben segíthetik őket mások, de csakis önerőből érhetik el a teljes megszabadulást.
    Mint látható, a Buddhizmus éppen nem az Istenre, hanem az emberre (pontosabban minden élőlényre) testálja rá a bűntől=azaz az életvágytól való megszabaduláson keresztül a tökéletességbe való eljutás feladatát. Ehhez nem a megváltóban kell hinni, hanem abban, hogy lehetséges végigmenni az úton.
    Ez tehát egészen más nézőpont, mint amit a kereszténység hirdet, és vannak pár száz millióan, akik szerint ez az egyetlen út.

    VálaszTörlés
  14. Bocsi, nem tudnád a betű méretét megnövelni? Olyan nehezen olvasható. Legalábbis nekem.

    VálaszTörlés
  15. A létért való küzdelem. (Ez ugyan 4 szó).

    A Föld története van tele vele, az evolúció alapul rajta, egész létünk alapja. Modellezhető, megfigyelhető a növények, állatok és az emberek között, mindenféle formát ölt, ez mozgatja a világot. Lehet nevezni bűnnek, akkor hibásan van összerakva a világ, de ez adja a lényegét. Közgazdasághoz közelebbi nyelvre fordítva: az erőforrások iránti öldöklő verseny mozgatja az életet, ami minden trükköt bevet a győzelem ( a túlélés és a saját fajta szaporodása érdekében).
    Egy érdekes elmélet szerint ez a fajta küzdelem nem is egyed, vagy még kevésbé faj szinten folyik, hanem gén szinten (Az önző gén), ahol a DNS darabok "versengenek" egymással saját replikálódásuk és "túlélésük" érdekében - természetszerűleg, mivel pusztán néhány ezer atomból álló molekula darabokról van szó, mindenféle tudattól, erkölcsiségtől függetlenül, pusztán kémiai reakciókon keresztül. Ez a verseny a hatékonyságról, a gén "túléléséről" szól.
    A verseny létére számtalan bizonyíték létezik: tele van vele a földtörténet, követhetők hosszú szakaszokon keresztül az egyes fajok módosulásai, visszakövetkeztethetők bizonyos esetekben a kihalások és új fajok megjelenésének okai is. Ráadásul vannak igen gyors (pár órás) életű fajok is, amelyek populációiban a genetikai változás mechanizmusa valós időben tetten érhető, úgyhogy amit a "létért való küzdelemről" Darwin megfigyelései alapján írt, számtalan közvetett és ma már közvetlen bizonyítékkal is rendelkezik. Ebben a világban nem létezik a bűn fogalma, hiszen nincs erkölcse egy szúnyoglárvának, és nincs bűnképzete egy géntöredéknek. Az öldöklés alapvető forrása pedig nem az emberi agy, hanem az élővilág, amiből az ember származik.

    A vallások egy része az embert külön szubsztanciával látja el a valóság többi eleméhez képest: lélekkel ruházza föl, megtagadva a "lelket" más lényektől. Mivel a buddhizmus például a saját erőből folytatott tökéletesedést hirdeti, ezért a buddhista számára a szúnyognak is lelke van, hiszen csak egy lépcsőfokot képvisel a reinkarnációkon keresztüli fejlődés sorozatában.

    VálaszTörlés
  16. Mi a két vallás végcélja?

    buddhizmus:
    Megszabadulás az illúzióktól, a karma hatalmából, az újraszületések forgatagából és így a szenvedésektől. Aki megvilágosodik és meghal, annak végre vége, nem kell többet élnie, véglegesen meghalhat.

    kereszténység:
    Megmenekülés Isten számonkérése elől (bűnbocsánat), kiszabadulás az ördög hatalmából Isten uralma alá, a bűnből a szent életre, a halálból az örök életre.

    Mi az üdvösség feltétele?
    buddhizmus:
    Tanulás, erkölcsi szabályok betartása, meditálás, megvilágosodás. Teljesen önmagunkra vagyunk utalva, és a cél elérése mindenkitől sokat követel.

    kereszténység:
    Jézus mindenki helyett bűnhődött, hogy Istennek ne kelljen senkit büntetnie. Nem tehetünk semmit az üdvösségünkért, de ő mindent megtett, üdvözítő műve elvégeztetett, csak el kell fogadni.

    Mi az alapító szerepe?
    buddhizmus:
    Buddha csak ember, útmutató. Nem hinni kell benne, hanem azt gyakorolni, amit ő gyakorolt, és azt megvalósítani, amit ő megvalósított.

    kereszténység:
    Jézus Krisztus egyszerre Isten és ember, aki maga az út, az igazság és az élet. Egész életünket és üdvösségünket illetően Benne kell és lehet bízni, nem magunkban.

    . Kinek mennyi esélye van az üdvösségre?
    buddhizmus:
    A személyes karmától függ, hogy valaki buddhistává lesz-e, illetve hogy képes-e itt és most, ebben az életben megvilágosodni, vagy csak egy következő életben.

    kereszténység:
    Mindenki rászorul Isten kegyelmére. Aki tudatában van bűnösségének, és örömmel elfogadja a Krisztusért adott bűnbocsánatot, annak üdvössége van,
    aki elutasítja, azon Isten haragja marad rajta. Aki az evangéliumot nem ismeri/te, a saját lelkiismerete alapján ítéltetik majd meg/el.


    Akárhogy is nézzük, a Biblia Istenét nem lehet felülmúlni.






    VálaszTörlés
  17. Igencsak utána kellene néznem, de: nyomd le a CTRL billentyűt, és lenyomva tartva görgesd az egér középső, görgető gombját. Egyik irányban növeli (nagyítja) a betűket, másik irányban kicsinyíti. Nem igazán emlékszem, hol állítottam be vagy 3 éve a betűtípust és méretet az oldalon, valahol egy sémában, amikor az egész oldal szerkezetét, színét, stílusát megadtam.

    VálaszTörlés
  18. A bűn előtti időszakban nem volt küzdelem a létért, az élővilág tökéletes harmóniában volt. Az élet "élt", nem pusztított semmiféle gyilkos ösztön.
    Minden elrontója a BŰN.

    VálaszTörlés
  19. Ez működik, köszi. Irtó fárasztó volt a szememnek kibogarászni ezt a hosszú szöveget.
    Látod, mennyit lehet szenvedni a tudatlanság miatt?:)))

    VálaszTörlés
  20. A Mahábhárata, vagy a Rámájana eposzokban visszatérő elem a véletlen bűn, amely akkor is elnyeri büntetését, ha az a cselekvő szándékától független. Ha nem így lenne, feltételezni kellene olyan felsőbbrendű hatalmat, amely felülbírálná az eredendő törvényt, megváltoztathatná annak következményeit, ítéletet alkotna, mérlegelne. Ilyen hatalom azonban a hindu hitvilágban nem létezik. Az istenségek és azok megtestesülései ugyanúgy alá vannak vetve a Dharma és a Karma törvényének, mint bármely létező. Ráadásul - ugye - a hinduizmus és buddhizmus két külön világ, amiről mindkettőről csak igen érintőleges ismereteim vannak (inkább még azok sem).

    VálaszTörlés
  21. Erősen gyanítom, hogy a "bűn" előtti időszakban valóban nem folyt létért folyó küzdelem, mert nem volt, ami mai fogalmaink szerint küzdjön. Hiszen, azért a szél mozgását mégsem nevezhetjük a gravitációval való küzdésnek. Az élet pedig nem "élt", hiszen, míg nemvolt élőlény, nem volt élővilág sem, ez olyan 700 millió évvel ezelőtti (vagy pár százzal korábbi) állapot lehetett, ami nem olyan sok a Föld 4,5 milliárd éves korához képest. Hozzávetőlegesen az előember olyan 2 millió éve jelent meg a Földön.
    Már említetted, hogy te nem hiszel ebben a sztoriban, én viszont ennek a tudása alapján kerestem a kenyeremet egy évtizeden át.

    VálaszTörlés
  22. Megoszlanak a vélemények a kormeghatározást illetően. Szerinted nem lehet tévedni akár millió éveket is a jelenlegi kormeghatározó módszerekkel?
    Gondolok most konkrétan a C-14-es vizsgálatra.

    VálaszTörlés
  23. Az abszolút kormeghatározásra használt izotópok 3 bomlási sorba tartoznak:
    az 238Urán->Rádium->206Ólom (a számok az izotóp tömegszámát jelzik)
    a 235Urán->aktínium->205Ólom
    és a tórium sor:
    232Thorium->208Ólom

    A felezési idő az az idő, ami ahhoz szükséges, hogy egy adott mennyiségű ilyen radioaktív izotóp tömegének fele átalakuljon végtermékké. Ez állandó idő. A238-as Urán 234-es uránná 45millió év alatt feleződik. A felezési idők, és a jelenlegi Ólom/Urán (vagy Ólom/Thórium stb) arány ismeretében számítható az arány létrejöttéhez szükséges idő.
    Az általad említett C14 izotóp felezési ideje 5730 év, azaz régészeti kormeghatározásra mintegy 30 000 évig visszamenőleg használható.
    A triciumot 100 évnél fiatalabb dolgok, főleg vizek kormeghatározására használják.

    Ehhez képest a dinók is 67 millió éve pusztultak ki.

    Az eddig legrégebbinek meghatározott földi, felszíni kőzetminta darab Quebec környékén talált kőzetminta korát 4 milliárd 280 millió évre becsülik. Ez 300 millió évvel több az eddigi legrégibb kőzet koránál. E használt izotóp olyan nagy felezési idejű - írja a cikk, de azt nem, melyik izotop volt - hogy csak 4.1 milliárd évnél idősebb anyagokra lehet használni. Az ilyen idős korú kőzetek csak az ősmasszívumok belsejében fordulhatnak elő, hiszen a szubdukció során az egykori óceáni lemezek régen visszaolvadtak a földköpenybe. Az Atlanti óceán a Kréta végén kezdett kinyílni az egykori Thetys bezárulásával párhuzamosa, ami az Eurázsiai hegységrendszert gyűrte föl.
    Kormeghatározást más módszerekkel is becsültek: például az üledékképződés sebességéből, ebből egyezés kapható az óceánok korára. Az óceáni tengerfenék remanens mágnesessége a hátságokkal párhuzamos zónákban megfordul, arra utalva, hogy időnként mágneses póluscsere volt a Földön. Ezek a csíkok is segítenek kormeghatározásban.
    A kormeghatározásban természetesen akár millió éveket is lehet tévedni, hiszen ahhoz, hogy az eredmény jó legyen, azt kell feltételezni, hogy az adott, mért korú ásvány (mert ásványokon végeznek mérést, nem kőzeteken) a keletkezésekor nem tartalmazott bomlásterméket, valamint, hogy ez a bomlástermék más forrásból nem gyarapodott "menet közben". Ezért - valamint az analitikai módszerek hibái miatt - a mérések eredményei is hibával terheltek.
    Patterson a meteoritok korát állapította meg az Urán és Tőrium bomlási sorok felezési idejéből, és 4550 millió évesnek kapta, +-70 millió éve (a teljes kainozoikum!) hibahatárával, ami azonban csak 2 ezrelék körüli hiba!
    Azaz, a dinók a Föld történetének utolsó 2 ezrelékében nincsenek már jelen a Földön. A hold kőzeteinek kora is jól egyezik ezekkel a mérésekkel.
    A módszer az ősmaradványokon magukon csak igen ritka esetekben használható, hiszen a fosszilizálódás során megmaradó ősmaradványok egy része csak lenyomat, utólagos üregkitöltés vagy vázelem, az is többnyire újra kristályosodott, és, ha megmaradt is az eredeti vázanyag, ami kétséges, Uránt, Tóriumot nem tartalmazhatott.
    Ezért az a módszer használható, hogy az ősmaradváy korát azonosnak vesszük az őt befogadó kőzet korával, amiben viszont jó esetben lehet kormeghatározást végezni.
    Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az alatta és felette fekvő kőzetek kora határolja be az ősmaradvány korát. Ezt nevezik relatív kormeghatározásnak. Az így meghatározott korú ősmaradványok - amennyiben gyors evolúciójú fajról van szó, tehát alaki jegyeik csak szűk időtartományban voltak állandók, ragyogóan használhatók más kőzettestekben való előfordulásuk esetén annak a kőzetnek a kormeghatározására is. Az ilyen kormeghatározást azonban többnyire ősmaradvány-együttesek alapján végzik, amelyeknek az időskálán már ismert átfedései alapján néha pár millió év - illetve a negyedidőszakban akár pár százezer év pontossággal is belőhető az egyes képződménye kora.
    De hogyan is jutottam ide az utolsó vacsorától...?

    VálaszTörlés
  24. Te mennyi billentyűzetet használsz el egy évben?....:)))

    VálaszTörlés
  25. Tavaly itthon egy elhasználódott, bár az eleve használt volt, a géppel együtt használtan vettem. Ez év vége őta van meg, azóta semmi baja. A munkahelyemen egyet az elmúlt tíz évben elhasznált egy pohár kakaó, szerencsére csak egyszer fordult elő 10 év alatt, és "csak" a billentyűzet bánta :)

    VálaszTörlés
  26. Mivel az Univerzum egy nyitott tér, nem egy laboratórium, akkor sosem lehet tudni, hogy valamilyen tényező nem befolyásolta-e az eredményeket.

    VálaszTörlés
  27. "De hogyan is jutottam ide az utolsó vacsorától...?"

    Nem volt egyszerű::))

    VálaszTörlés

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.