Bozótirtás

Nyűvöm a gazt, meg a tüskét a réten.
Kaszát és ollót forgat kezem.
Elhanyagolva pusztul a kertem,
a dudva elfojtja, mint a szívem.

Két segítőmmel vágjuk a rendet.
Tisztul a rét és izzad a hát.
Újra a napfény járja a kertet,
tiszta vidékre szórva sugarát.

Szívemet értelmetlen bánat
fojtja, szorítja, mint tüskés ág.
Sok segítőmmel tisztul a pitvar,
hogy újra zengje az élet dalát.