Salto mortale

Néhanap azt álmodom,
Trapézon élem az életem.
A másik trapézon nincs fogóm,
És védőhálóm sincs nekem.

A nézőtér lenn feszülten vár:
Figyel a néző sereg.
A trapéz alattam lengve száll,
A lábam egyre remeg.

Tudom, az ugrást már soká
Nem halogathatom,
Egy-két lengés, gyorsítás,
Majd magamat elrúgom.

Pördülök kettőt-hármat én
A levegőben fent,
Remélem, elkapom a trapézt:
Jó ritmusban leng.

Fent repülni jó dolog
 - A lélek is szárnyra kap -,
Ha az elugrás ritmusa pontos,
És precíz a mozdulat.

Véteni egyszer lehet csupán,
Többször sohasem:
Ha földet fogok egy szaltó után,
A szerződést megszegem.