Atomvillanás jobbról! Feküdj!
Levágtam magam az árokpartra,
A hisztéria határán voltam én.
Ez már túl sok volt a hadnagynak,
Odaszaladt, és lehajolt fölém.
Vegye le azt a maszkot, katona!
Sajnált meg és parancsot adott.
Magamból kifordulva ordítottam vissza:
Te állat! Akkor meghalok!
Az imént mondtad: atomtámadásban vagyunk;
Levegőnk és vizünk szennyezett,
Ha leveteted velem gázmaszkomat,
Elveszed tőlem az életemet!
Ketten fogtak le végül is,
Hogy levegyék maszkomat,
Az ócska szűrőbetét szénpora
Akkor már feketére festette arcomat.
A gyakorlatnak, persze, rögtön vége lett.
Ennyi hasznot elkönyvelhetett
A század, ami mereven
Figyelte az egész jelenetet.
A dolognak folytatása nem lett semmi.
Talán belátta végül is parancsnokunk,
A hibás gázmaszkban való megfektetésből
Semmit, de semmit, soha nem tanulhatunk.
Nem vagyok büszke az esetre,
De negyven év után sem szégyellem magam:
Tökéletesen fölösleges volt az az este,
És "kiképzésünk" módja egyébként is haszontalan.
"Atomvillanás"--volt az ...:O
VálaszTörlésValóban, nem atomtámadás. Mindjárt javítom.
VálaszTörlésannyit ér a gázmaszk,mint a fokhagymás Tic-Tac...:)))
VálaszTörlésNa igen. Katona poén:
VálaszTörlés-Őrvezető, mit mond az embereinek atomvillanás esetén?
-Jelentem azt, hogy jól nézzék meg, mert többet ilyet nem látnak :-)
:-)
VálaszTörlésNa igen.
Ha jól emlékszem kb félóra után cserélni kell a szűrőt, mert szennyezett. Ehhez képest nekünk kettő volt, tehát egy óráig kihúztuk volna . És utánna?:-))) Azért vannak szép emlékeim a katonaságról, mert pl ott tanultam meg halászhálót kötni, ami talán a mai napig is menne. A Morse féle ABC betűiből viszont csak kevésre emlékszem, igazából híradó katona voltam.:-))))))))
VálaszTörlésJa, nekünk gyakorlatkor nem kellett használnunk a gázállarcot, mert nem tudtuk hallgatni a rádiót. Tuti hősi halott jelölt voltam egy atomtámadás esetén.:-)))))))))
VálaszTörlésHogy jött oda a halászháló???
VálaszTörlésTudod, egy tiszaberceli fiú volt a soföröm, és Ő tanitott meg a mesterségre..Unalomból kötögettünk:-)))))))
VálaszTörlésAz jó, ha még értelme is volt az időtöltésnek.
VálaszTörlésOtt délután mindenki csinált valamit, hogy telljen az ídő. Sok ügyes emberke volt. Csináltak frankó giccses cérnaképeket, vagy sörösdobozból söröskorsót, fa ruhacsipeszek felragasztásával, aztán gyufaszálakból maketteket, stb. Én kötögettem:-)))
VálaszTörlésAzértr, nem volt rossz az a katonaság 20-30 évvel ezelőtt. Később már elfajult, de régebben több értelme volt. Életre szóló barátságok köttettek, megtanulták a fiatalok a rendet, fegyelmet. Most sem ártana.....
VálaszTörlésKöszönjük a tapasztalatokra épülő hozzászólást :-)))))
VálaszTörlésHááát, nekem nem különösebben hiányzott, de pl a fiamra ( 24) sztem ráférne.:-))))) Én 1983 - 84- ben voltam, az tényleg rég volt..
VálaszTörlésAkár hiszed akár nem, sok olyan ismerősöm van, akik voltak katonák. És láttam a változást, meg meséltek is. Kevés rossz tapasztalatról számoltak be.
VálaszTörlésHát, én egy évet voltam. Nincs az a pénz, amiért még egyet lennék, de az sincs, amiért odaadnám azt az évet :-)
VálaszTörlésSok mindent megtanult az ember, de azért az sem adott ám mindenkinek tartást.
Persze, gondold el, ha egy évre Neked kéne zárdába vonulnod...
Kibírnám. De látom, neked nem ért semmit.
VálaszTörlésHiába, kezelhetetlen vagy:-))
Semmi jó nem volt benne. Nekem, alighanem egy szerelem bánta, ámbár lehet, hogy anélkül sem lett volna belőle semmi.
VálaszTörlésTiszta időkiesés volt, semmi rendet, fegyelmet nem tanított, semmi fizikai erőnlétet nem javított, csak rontott (én előtte 4 évet szertornáztam, mire leszereltem, vagy 7 kilót híztam). Kizárólag arra nevelt, hogyan kell csalni, lopni, hazudni, sunyítani (sunnyogni - műszóval), a hibákat másra kenni, és a gyengébbel ott ki...szni, ahol csak lehet.
Én utálam az egész militaryt, de még azt sem tanította meg, csupa olyan dolgot próbáltak belénk verni, amiről a normális ember tudta, hogy semmi értelme az égvilágon, mert a légmentesen záródó szállító harcjárműbe úgyis befolyik a víz, ha esik az eső, és a másfél órás harckészültségi normaidejű gyakorlatot, ha másfél nap után lefújják, mert a járművek felét nem lehet beindítani, úgyis kiválóra minősíti a hadosztály pk.
Én az első éleslövészeten nem láttam el a céltábláig. Ott jöttem rá, hogy szemüveggel sem tudok már jobb szemmel célozni. A szomszédos lőállásból egy őrmester lőtte meg nekem harmadik próbálkozás után a megfelelő pontszámot, mert nem tehettem volna esküt. Minden éleslövészetem hasonlóan sikerült, kiváló katonaként szereltem le.
Az egész egy nagy hazugság volt. És nem ma volt, 30 éve. Egyetlen szakasztársamról tudok, vele egy évfolyamba is jártam, meg egy másikkal találkoztam egyszer a villamoson véletlenül, akiből ismert író lett.
Egyetlen ott köttetett barátságról sem tudok, mindenki magáért hajtott, még azokkal sem lehetett barátságot kötni, akik egyébként tudhatóan - és azóta kiderült módon is - igen jó fejek voltak.
Az egész társaságot a "fortélyos félelem" igazgatta, semmi egyéb. Ennyiben valóban az életre, emberré nevelte a fiatalokat.
de sajnáltad volna ha kimarad.
VálaszTörlésvagy mire számítottál?
VálaszTörlésTermészetesen(? igen!) arra: vagyis tiszta időpocsékolásra, kiesett időre. És ez az én esetemben legalábbis még durvábban jelentkezett a második 6 hónapban, amikor éppen kezdtem volna a munkahelyemen szakemberré válni, otthon apává, és ekkor vittek el 6 hónap "tartalékos tiszti" képzésre, ahol az égegyadta világon semmit nem tanultam semmiről, ami bármilyen módon valaha is hasznomra válhatna akár békében, akár - isten ne adja! - háborúban.
VálaszTörlésJa: és egy percig nem sajnálnám, ha a fenti verset nem tudtam volna saját élmények alapján megírni, mert kimaradt volna.
Gyakorlatilag a katonaság nem azért volt, hogy ott jól érezzük magunkat, hanem a haza védelmét szolgálta volna! - Ha, nem ezeréves technikai felszerelésünk van, ha nem értelmi fogyatékos parancsnokokkal vagyunk körülvéve, és komoly kiképzést kaptunk volna. Én 18 hónapig voltam "bezárva", és híradós létemre a rádiókhoz vajmi keveset értettem, nem is foglalkoztam vele. 98%- ban szabolcsi fiúk voltak, és nem az észdózerok közé tartoztak, de néhány egész jó csóka volt. Hogy nincsennek meg a katona társak?? Persze, akkoriban nemhogy mobil, de még vezetékes teló sem nagyon volt, hogy a netről ne is beszéljünk.A parancsnokok közt is volt normális, és az egész helyzetet én nem vettem komolyan. Aki úgy vette, az vagy bedilizett, vagy bennmaradt továbbszolgálni.Egy jó buli volt néha, legalábbis nekem, attól függetlenül, hogy a másfél évben 16 napot voltam otthon tizedes létemre, és itt helyben a Garasin hotelben szolgáltam..Persze, szivattak bennünk néha, de én azt is kiröhögtem, nem igazán törtek meg..Én úgy gondoltam, hogy úgy is leszerelek, és háború esetén max hátbalőnek, mert én futok, de visszafelé....
VálaszTörlés.-.. ..-. ...
VálaszTörlés2x
VálaszTörlés.._ _ _. _._ _ ... _ _ .. _ _ _ ._. .._ ._..