2010. október 9., szombat

Érettségi találkozó


Három gyermekét, mikor meséli,
neked akárhány is lehet,
eszedbe ötlik olyankor mégis:
lehetne mind a gyermeked.

Mikor azt hallod, fájdalom érte:
férje öt éve már halott,
hiába érted: ez másik élet,
szíved el nem hallgattathatod:

"Akkor, kettőnk közül, lásd, ha
mégis én lettem volna szebb, s a jobb,
még most is lenne, aki melletted állna,
hisz' én még most is itt vagyok".

Ez futó, kis gondolat csupán, amit éned
civilizáltan a háttérbe taszít,
s, ha tíz percnyi séta ér az est végén véget,
nyugodtan adod már a búcsúpuszit.

Találkozhatunk majd öt, vagy tíz év után,
ha lesz még, ki találkozik veled,
hiszen csak egyre hullnak az élet-rostán
most már mellőled is az emberek.

3 megjegyzés:

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.