A versírás gyönyöre

Verset írni olyan, mintha szeretkezne az ember.
Elmond, megtesz olyasmit is, mit hétköznap nem mer,
és ha egy új mű elkészül, az kész kielégülés,
és amíg dolgozol rajta, az sem egy mélyrepülés.

Versíráskor más állapotban működik szervezeted:
egyetlen egy célra koncentrál idegrendszered.
Hogyha egyszer jól sikerült a koncentráció,
nem marad el a hallgatóságban sem az exultáció.

Ha igazán érzed a versbe írt ritmust és rímeket,
átélheted szerzőjével az élményeket,
amiken ő az írás alatt átesett egyszer már,
hogy kiírja magából mások számára léte egy pillanatát.




(exultáció=öröm, ujjongás)