Erővel rád tiport az élet.
Bőröd hasad, serken a véred.
Szájad üvöltésre nyílna?
Ne félj nagyon! Ez megint csak a hinta.
Most éppen lefelé száguld,
gyorsul. Szorít a nehézségi erő,
azért érzed magad ily kutyául:
tüdődből kiszorul a levegő.
Volt már így máskor is, sokszor,
és lám akkor is túlélted mind.
Hiába tipor az élet-bocskor,
nyugi: túléled megint.
Talán majd lesz még újra emelkedő,
mielőtt eljön a végső zuhanás.
Könnyebbül majd a lélek és tágul tüdőd,
egy ideig úgy élsz megint, mint bárki más.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.