a bezárt kazánház
villámhárítójához láncolt
bicikli küllőin
ezüstösen csillant meg
a november eleji vasárnap
délelőttjének bágyadt napfénye.
A szomszédos temetővel szemben,
a stadion fűtött gyepén
most kapta a hazai csapat az ötödik gólt
a zárt kapus mérkőzésen.
"Ép testben ép lélek!" -
hirdette a felirat
a hatvan éve épült,
mára szöges drótokkal körülvett,
sarkain őrtornyokkal
menekülttáborrá alakított
volt sporttelep bezárt kapuja fölött
az új stadionon túl.
Kibiztosított rendőrökkel bebiztosított
Békemenet közeledett.
A megfáradt menetelőket
a stadion parkolójában
autóbuszok várták,
hogy a stadionban rendezett,
Erzsébet utalvánnyal fizethető ebéd után
szerteszállíthassák őket a szomszédos
és távolabbi országokban lévő lakóhelyeikre.
A kazánház vakolatot potyogtató falán
az egykori Liberális Párt
kék színeivel harsogta a Kormány hirdetése:
"Ki a zsidókkal az országból!
Nem tűrünk migránsokat!"
A kazánházban ráérősen folytak a munkák:
kicserélték a kazánt egy nagyobb méretűre,
modernebb, biotüzelésre is alkalmasra,
nagyobb, tágasabb kazánajtóval,
amelyen át nem csak egy lapát szén,
hanem akár egy ember is könnyen befér,
kéményét a kor követelményeinek megfelelő,
környezetvédő szűrővel látták el,
hogy a hús elégetése során keletkező zsíros kormot
egy második, magasabb hőmérsékletű égetéssel
széndioxiddá és vízzé lehessen alakítani.
A bicikli valahol defektet kaphatott,
mert ahogyan a Békemenet közeledett,
úgy vált egyre laposabbá
rajta a gumiabroncs.
A kazánház mögött
egy vaslábosban
sárga fű virított.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.