Én még csak neked írom a verset,
bármennyi nyár telt el azóta már.
Az én szívem nem egy nyárra termett;
lehet, kevés már az ilyen szamár.
Én még csak neked írom a verset,
bármilyen téma, forma jön elő.
Le nem vetem magamról a terhet,
mert cipelni bizony fölemelő.
Én még csak neked írom a verset
akkor is, ha soha nem olvasod;
az ember már csak keveset merhet
mondani, akkor is ha volna sok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.