bejönne bár, engedni nem mered.
Fénylőn pörög, mint kis Nap úgy ragyog,
árnyékod nézed, kérded: hol vagyok?
Közel jön. Hője átsugárzik most
az üvegen. Szálak nyúlnak, mint rost
feléd, már bújnál árnyékba rögtön.
Ajtó bezárva, szobád a börtön.
Talán kihűl majd, nem olvasztja át
ablakod, megúszod az éjszakát.
Vagy talán szíved izzik ott, kívül,
és te csak arra vársz, hogy majd kihűl?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.