A ház előtt, a fán egy hulla lóg.
Nem madárijesztő, akasztott ember.
Szemei helyén opálos golyók.
Beléjük nézni senki sem mer.
Lassan forog a kötél körül,
jobbra-balra lengetik szelek.
A ház lakója, mindegyik, örül,
ha nem rá néznek a zavaros szemek.
Bárki lóghat egyszer ott a fán,
de hogyan kerülhetett föl ily magasra?
Egyszerűbb a kötelet rávetni talán
egy erősebb ágra, mint a lámpavasra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.