2018. március 1., csütörtök

Abszurdum

Az élet abszurd; egy kocka alakú labda,
egyszóval szinte le nem is írható:
dolgokat hány egybe, mint  Szárszó, Lillafüred, meg Abda,
hogy később ellephessen mindent a hó.

És nincsen bent, sem kívül sincs magyarázat.
Szerelem nélkül trampli, szakállas nő a világ;
ez nem csitíthat semmi belső lázat,
amely az elmében nő, s onnan mindent kirág.

A szerelem maga csak csökkenti a rendet;
nő a káosz, a zavar széjjelterül;
hiába, ha bár egymásnak teremtett
a két ember, a Nap olykor éjre ül.

És talpunk alatt nyílik a Föld meg néha,
a fogazott ajkú, tátott tűzpokol
üvölt ránk, bár nem hallani, mert néma,
de jól érthető, hogy csak minket okol.

Az élet abszurd, természet ellen való,
de ember nélkül üres a széles világ.
S bár az entrópia egy várba becipelt faló,
mégis nő tavasszal újra virág.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.